május 1, 2023

Sokan azt gondolják, hogy ha az első betűtől az utolsóig megtanulnak egy tankönyvet, akkor tökéletes tudásuk van az adott tárgyban az adott tanévben. Az ötös érdemjegy is ezt mutatja. Pedig ez a tudás nagyon csalóka. Ez csak azt mutatja meg, hogy a diák a tankönyvíró szemüvegén keresztül látott világot megértette, felfogta, elfogadta. De a világ ennél sokkal árnyaltabb, sokrétűbb, színesebb.

Hogy mit értek ez alatt?

Azt, hogy tanulj meg kritikusan gondolkozni.

Tudd megkérdőjelezni a tankönyvben leírtakat! Akármilyen tárgyról van is szó, lehet más szemszögből is megközelíteni a dolgokat. A történelmi események például mindig úgy íródnak meg az utókor számára, ahogy az a háborúból győztesen kikerülő fél számára pozitív. De vajon másként tekintenénk-e a II. világháborúra, ha az amerikaiak nem dobják le az atombombát és nyerik meg ezzel a háborút? És vajon tényleg olyan igazságos és jó fej volt-e Mátyás király? Vajon a gyarmatosítás tényleg mindenki számára felvirágzást hozott magával? Ezekre nincsenek konkrét igen-nem válaszok, csak érdemes elgondolkozni rajtuk. Eljátszani a gondolattal, hogy lehet, hogy ha más nézőpontjából tekintünk egy dologra, teljesen mást látunk és más következtetésre jutunk (nem mellesleg ez az empátia alapja).

Descart és a felvilágosodás óta azokat a dolgokat tekintjük “iskolába való tananyagnak”, ami mérhető, egzakt, pontos. Ha valami megfoghatatlan, mint például az intuíció, a kollektív tudatalatti vagy a gondolat teremtő ereje, az kikerül a “komoly tudás” köréből. Pedig érdemes lenne néha elgondolkozni ezeken is. A természeti népek ezt tanították és tanítják a mai napig is az ő “iskoláikban”. Tehát nem lenne igazuk? Nem, csak másként közelítik meg a világot.

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy dobjuk ki a tankönyveket a kukába.

Egy jó tankönyv olyan, mint a tanulás gerince.

Tartást ad, nagyjából tudod milyen irányba haladsz, a legfontosabb mérföldkövek benne vannak, mindig vissza lehet térni hozzá, ha összezavarodsz, de millióféle dologgal fel lehet még ruházni az ott olvasottakat.

Hadd magyarázzam el a nyelvkönyvek példáján. Egy angol nyelvkönyvet úgy állítanak össze, hogy van benne bizonyos mennyiségű nyelvtan, szókincs, hallgatási és szövegértési feladat. De nincsen benne szó mondjuk a helyes intonációról (hanglejtés, ami elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy megértsd az idegen ajkúak beszédét), nincsenek benne olyan témák, amik személy szerint téged érdekelnek (hiszen a tankönyvíró nem ismer téged), nincsenek benne filmek, zenék, viccek, szleng szövegek. Nincs benne játék, hülyéskedés az adott nyelven. Szókincs is csak bizonyos mennyiségben, ami lehet, hogy neked túl sok, vagy épp túl kevés.

Ezért azt javaslom, hogy a tankönyvet csak kiinduló pontnak használd, és gyűjts köré olyan forrásokat, amelyekkel számodra hasznosan és érdekesen ki tudod egészíteni a tanultakat. Ha érdekelnek a számítógépes játékok, tanulj belőlük angolul, és kösd össze a tankönyvben tanultakkal. Jé, azt mondja itt, hogy “To start the game press this button”, pont erről a szerkezetről tanultunk a múlt héten. Aha, szóval ezért mondják így, szóval így kell használni! Ezek az AHA pillanatok nagyon fontosak! Ez az, amikor a sok kis puzzle darab végre a helyére illeszkedik, s összeáll a kép. Na, ez az a tudás, ami mélyen rögzül.

Ha nézel egy történelmi témájú filmet, illeszd be a töri órán tanultakba. Ryan közlegény megmentése – szóval így nézett ki a normandiai partraszállás. A tankönyvben két száraz bekezdés. Ha megnézed a film első 15 percét, egy életre beég az agyadba, miről is szólt.

Trónok harca. Igen, tudom, hogy ez egy kitalált világban játszódó történet, de nagyon hajaz a középkorra. Rengeteg “apróságot” megtudhatsz a középkori életfelfogásról, szokásokról, hatalmi harcokról. Tényleg így zajlott egy átlagos középkori kisember élete? Tényleg ilyen viszálykodásokkal volt tarkított egy trónöröklés? Vajon mi a könyvben a fikció és mi a valós alap?

360fokbringa blog egy olyan párról szól, akik pár év alatt körülbiciklizték a földet és erről útinaplót vezettek. Ha beleolvasol a blogba, máris életszerűvé válnak azok a helyek, amelyek a földrajz könyvekben csupán száraz adatok, bemagolandó számok és helyek.

Ez csak pár példa, de sor a végtelenségig folytatható lenne.

A világ sokkal érdekesebb és színesebb annál, mint amit a tankönyvek mutatnak. Merj kilépni a szűk látókörből és használd okosan a lehetőségeket. Maga az internet, a wikipédia, a TED, az oktatással foglalkozó You Tube csatornák és még millió egyéb forrás karnyújtásnyira van tőled. Csak annyit kell tenned, hogy értük mész, és okosan szelektálsz.

Tudom, hogy sokszor azt kérik az iskolában, hogy ettől eddig az oldalig tanuld meg, abból dolgozat lesz és jegy. De ne a jegy legyen a cél. Ne azért tanulj.

A tankönyv ne cél legyen, hanem eszköz.

Ha jó a tankönyv, akkor egy nagyon jó eszköz lehet, de akkor is csak egy a rengeteg eszköz közül, aminek a segítségével megismerheted a világot.

A cél pedig az, hogy megismerd a körülötted lévő világot és benne magadat. A cél az, hogy abban a témában, ami érdekel, minél színesebben és hatékonyabban el tudj mélyülni. Lépj ki a megszokottból és merd felfedezni a tankkönyveken túli világot is!

Ez is érdekelhet

A figyelem megerősítése

A figyelem megerősítése

Ülsz a könyv fölött és már ötödször olvasod azt, ami előtted van, de nem fogod fel az értelmét. Mindannyian ismerjük ezt az érzést. Gyerek, felnőtt egyaránt. Ez egy teljesen természetes jelenség, nincs is vele semmi gond. Egészen addig, amíg nem ez lesz a rendszeres...