Az a tapasztalatom, hogy ha az ember érti, valami hogyan működik, akkor hatékonyabban tudja használni. Ha látod, hogyan néz ki valami belülről működés közben, érted mi miért történik, akkor bátrabban és magabiztosabban használod. Ezért szeretném, ha egy kicsit betekintést nyernél az emberi agy működésébe. Na nem, nem boncolunk föl egyet, csak mesélni szeretnék róla néhány érdekes dolgot.
1. Néhány érdekes adat az agyról
Az emberi agy a test tömégnek 2 %-a, mégis, az összes energiád 20%-át az agy használja fel. Ezért is fontos, hogy elegendő energiád legyen (azaz, eleget és jót egyél, igyál és aludjál), mert egyszerűen nem tud jól működni az agyad, ha nincsen elegendő rendelkezésre álló energia.
És ha már az agy súlyánál tartunk, ezen a linken megnézheted, milyen súlyúú az emberi agy (kb. 1,5 kg) illetve egy csomó állat agya. Például tudtad, hogy a bálnának jóval nehezebb az agya, mint az embernek, a palackorrú delfinnek pedig majdnem ugyanannyi? A bagolynak meg csak 3 g?
Az agy 75%-ban vízből áll.
Az agyban nincsenek fájdalomérzékelő idegek, így maga az agy nem érzékeli a fájdalmat.
Attól függően, hogy mennyire használja az ember a szellemi kapacitásait egész életében gyártja az új agysejteket.
Éber állapotban az agy 10-23 watt áramot termel, ami kb. egy villanykörte áramigénye.
2. Hogyan hat a zene az agyra?
Tudományos kísérleteket végeztek az agyról: betoltak egy embert az MRI gépbe, ahol felolvastak neki egy szöveget, vagy matematikai példákat kellett megoldana vagy épp zenét hallgatott és közben figyelték az agy aktivitását. Az vették észre, hogy az egyes feladatok az agy egyes területein mutatnak ki aktivitást, viszont amikor a zenét hallgatták, egyszerre sok-sok helyen lett aktív az agy. Ezután megvizsgálták egy olyan ember agyát, aki valamilyen hangszeren játszott és megdöbbenve vették észre, hogy valóságos tűzijáték tombol az ember agyában, annyira sok helyen és intenzíven volt aktív az agy. Egyszerre sok dolgora kellett figyelnie: a kottára, a ritmusra, a dallamra, az ujjaira, a mozdulataira, a megfelelő légzésre, stb. olyan edzést kapott az agy, mint egy komoly sportversenyen a test.
Van egy érdekes videó is erről a kísérletről, itt tudjátok megnézni:
3. Hogyan hat a sport az agyra?
Amikor az ember sportol, főleg, ha monoton, ismétlődő sportot űz (úszás, futás, stb.), az agya hasonló alfa állapotba kerül, mint alvás közben. Ilyenkor a tanultak könnyebben és mélyen raktározódnak el az agyban. Ráadásul rengeteg friss oxigént kap az agy, ami olyan, mint egy jó kis frissítő zuhany. Ha tehát valami nehezet tanulsz, sokat és erősen kell koncentrálnod, érdemes közbeiktatnod sport-perceket (fél órákat), amikor átmosod az agyadat friss oxigénnel és hagyod, hogy az új információk jó alaposan megragadjanak.
4. A jobb és a bal agyfélteke
Az emberi agy két részre osztható, a jobb és a bal agyféltekére. Ennek a két résznek nem ugyanazok a feladatai, mindkettő másért felelős. Először is, a jobb agyfélteke a bal testrészt irányítja, a bal agyfélteke pedig a jobbat.
A bal agyfélteke az úgynevezett racionális rész. Jellemzői: az objektivitás, logikus, rendszerezett gondolkodás, elemzés, tárgyilagosság. Itt van a beszédközpontunk, az időérzékelésünk.
A jobb agyfélteke az úgynevezett játékos, kreatív rész. Jellemzői: szubjektivitás, játékosság, alkotóképesség, álmodozás, színek, formák, arcok megjegyzése, muzikalitás, intuíció (megérzés), térlátás, humorérzék.
5. Az agyféltekék és az iskola
Az a helyzet, hogy ma az iskolai oktatás 90%-ban a bal agyféltekés gondolkodást támogatja, aszerint tanít és kér számon. Pedig sokkal hatékonyabb lenne a tanulás, ha mindkét agyféltekét bevonnánk a tanulás folyamatába. De attól, hogy az iskola nem így tesz, te még “saját szakálladra” megteheted, hogy teljes aggyal tanulsz. Mindjárt el is mondom, hogyan tudod ezt megtenni, de előtte még egy érdekes történet.
Volt egyszer egy nő, bizonyos Jill Bolte Taylor, aki agykutatóként dolgozott. Aztán majd’ 20 évvel ezelőtt (37 évesen) agyvérzést kapott, amit – mint szakember – már az agyvérzés közben is tudatosított magában. Így úgymond belülről tudta megvizsgálni azt, amit addig csak kívülről tanulmányozott. Az agyvérzés miatt leállt a jobb agyféltekéje, és annak funkciói: a mozgás, a beszéd, az emlékezet és az időérzék. Az irányítást a stroke alatt a bal agyfélteke vette át, a maga sajátos jellemzőivel. Az egyik legérdekesebb videó, amit valaha is láttam Jill elmesélése arról, milyen volt csak bal agyféltekével látni a világot:
6. A jobb agyfélteke megizmosítása
A kisgyerekek agyának két fele még azonos mértékben dolgozik, aztán az oktatás szépen “elnyomja” a a jobb agyféltekét és a bal kerül a figyelem középpontjába. De ez nem jelenti azt, hogy muszáj ilyen “felemás agyúnak lenned”, igenis fenntartható a jobb agyfélteke fitt állapota. Hogy ehhez mit kell tenned?
- Olvass, olvass és olvass! Ha filmet nézel, a képeket készen kapod, nincs a jobb agyféltekéd rákényszerítve, hogy ő alkossa meg a képeket.
- Találj valami alkotó jellegű hobbit.
- Zenélj! Vagy ha arra nincs módod, hogy megtanulj egy hangszeren játszani, halgass sok, különböző stílusú zenét. De ne aláfestő zeneként, hanem tudatosan figyelj rá és próbáld meg minél színesebben elképzelni a történéseket.
- Játssz sokat! Legyen szó társasjátékokról, szerepjátékról, színjátszó körről vagy a kistestvéreddel való játékról, ne veszítsd el a játékos gyermeki énedet!
- Álmodozz sokat! Tudom, hogy a mai rohanó világban ezt sokan (főleg a szülők és a tanárok) nem nézik jó szemmel, de álmodozni igenis nagyon fontos!
7. A jobb agyfélteke kihasználása a tanulásban
Ha te is úgy gondolod, érdemes lenne a tanulásban is kihasználni a jobb agyfélteke jellemzőit, a következőket tedd:
- Használj rendszeresen elmetérképet!
- Soha ne elszigetelve tanulj adatokat, hanem mindig keresd meg a nagyobb összefüggéseket! Évszámok tanulásához pl. olvasd el ezt a bejegyzést.
- Ha idegen nyelvet tanulsz, soha ne az egyes szavakat tanuld meg, hanem mindig teljes kifejezéseket!
- Használd a képzeleted erejét! Bármilyen tantárgynál be lehet vetni a fantázia erejét, csak két példa: történelemből vagy épp kémiából.
8. Az agy “mindent elhisz”
Tudod, mi az a placebo? Amikor csak azt hiszed valamiről (mondjuk egy gyógyszerről), hogy hatni fog, pedig nincs is benne hatóanyag (mert csak szőlőcukor). Az agyad mégis elhiszi, hogy hatásos lesz a gyógyszer, amit beveszel, ezért tényleg hatásos is lesz. Ez egy nagyon fontos tulajdonsága az agynak, és érdemes is kihasználni. Tehát ne azt mondogasd vagy akár csak gondold is, hogy “ez nekem nem fog menni”, “én ezt nem tudom”, hanem ismételgesd sokat és higgy is benne, hogy “sikerülni fog”, “meg tudom csinálni”.
