május 1, 2023

Ha tankönyvíró lennék készítenék egy olyan könyvet, amiben több a kép, mint a szöveg. A képek viccesek lennének, érdekesek, meghökkentőek, olyanok, amiket bogarászni lehet és mindig talál benne valami újat az ember. Lenne mellette sok üres terület is, hogy a tanuló a saját gondolatait is lejegyezhesse oda. Sőt lerajzolhassa. Hogy miért? Mert egy jó kép száz szóval is felér. Elmesélem miért.

Az (is) a baj az iskolai oktatással, hogy nagyon bal agyféltekésen tanít. Rengeteg a szöveg, kevés a kép. Pedig, ha a diákok megtanulnak jól jegyzetelni, azaz sok-sok képet, szimbólumot, rajzot, firkát használni, akkor a megtanulandó dolgok sokkal jobban megragadnának. És az is nagy segítség lenne, ha olyan könyvekből tanulnának, amiben sok vicces rajz van, olyan, ami megragadja az ember figyelmét. A képi világot, a szimbólumokat értelmezni, színeket, formákat használni mind a jobb agyfélteke feladatai  közé tartoznak. Ugyanúgy, mint az “egészben látás”. Mert fontos, hogy ne csak egy-egy kiragadott információt tanulj meg a tananyagból, hanem lásd egészben a történéseket, lásd az összefüggéseket. Hogy tudd, mi köze az ipari forradalomnak a feminizmushoz, hogy hogy jutsz el az ókori Mezopotámiától a modern költészetig, stb.

Szerintem az oktatás egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy megtanítsa felismerni az összefüggéseket. Mert végül minden mindennel összekapcsolódik.

Az összefüggések felismerése pedig bizony jobb agyféltekés tevékenység. Ahhoz, hogy ez jól menjen, meg kell edzeni a jobb agyféltekét. Ami egyébként kisgyerekkorban még szépen, kiegyensúlyozottan működött a bal agyféltekével kézenfogva, csak az iskola eltolta ezt az egészséges arányt. És amit egyébként sok diák ösztönösen tud is, elég csak a kipingált tankönyvi illusztrációkra gondolni. Ki ne rajzolt volna már bajuszt meg monoklit Petőfinek? Csakhogy az ilyen firkálós tevékenységeket célirányosabban is lehetne alkalmazni.

Ahhoz, hogy megedzd a jobb agyféltekédet ill. ahhoz, hogy könnyedebben jegyezz meg dolgokat, térj vissza a képek használatához. Ha új infót hallasz az órán, azt próbáld meg rajzokkal jegyzetelni. Ha pedig valami újat tanultok vagy épp összefoglaltok a suliban, otthon keress a tanulmányaidhoz képeket a neten. A dolgozat alatt is sokkal könnyebben eszedbe jutnak majd a tanultak, ha képként látod magad előtt, sem mintha folyó írást kéne felidézned. Mutatok pár példát:

Rachel Ignotofsky illusztrátor képei az ember felépítéséről:

cardiovascular_system_ignotofskydigestive_system_ignotofskynervous_system_ignotofskyrespiratory_system_ignotofskyskeletal_system_ignotofsky

illetve a Föld rétegeiről:

 

aa2b96138332486409ed2738d2e45360

 

Zseniálisak, igaz? Egyébként Rachel honlapját és Instagram oldalát érdemes felkeresni, vannak ott még érdekes dolgok (a sperma, egy idegsejt vagy épp egy fog felépítése).

 

Ez Dan Meth munkája:

63036d88c4d2913cb3078b1c1ca3e8f3

 

Ez pedig a Cation Designs oldaláról:

b9f829972bbaca3187dc5d39e5c2bc7f

 

És még valami: ne zavarjon, hogy nem tudsz jól rajzolni! A legtöbbünk rajztudása nem fejlődött öt éves korunk óta (az én nyolc éves gyerekem jobban rajzol, mint én…). Egyrészt ne érdekeljen, hogy más mit gondol a rajzaidról, nem versenyre indulsz, hanem tanulsz. Másrészt pedig minél meghökkentőbb, viccesebb egy rajz, minél inkább eltér az átlagostól, annál könnyebben megjegyzed és annál könnyebben is fogod tudni előhúznia  memóriádból. 

Szóval hajrá, képekre fel!

Ez is érdekelhet

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Akár szülőként, akár tanárként sokszor láthatjuk, hogy amikor a gyereknek a tanulásra kéne figyelnie, helyette valamit matat a kezével: papírgalacsinokat készít, firkálgat, egy tollat piszkál és sorolhatnám. Az a helyzet, hogy ezt nem a tanulás helyett, hanem közben...