május 1, 2023

Van egy elmélet, miszerint ha profin meg akarsz tanulni valamit (legyen szó sakkozásról, programozásról, rajzolásról, gitározásról, stb.) akkor legalább tízezer órát kell vele foglalkoznod. Igen ám, de mi van akkor, ha te nem profi szeretnél lenni, egyszerűen csak meg szeretnél tanulni valamit, mert érdekel? Nos, van, aki szerint ehhez nem kell tízezer óra, csupán húsz is elegendő.

A tízezer órás elmélet kidolgozója egy bizonyos K. Anders Ericsson, aki olyan világklasszisok életét és tanulását vizsgálta, akik valami igazán kimagaslót értek el a saját szakterületükön, pl. sakk nagymestereket. A húsz órás módszer kitalálója pedig Josh Kaufman, aki írt is erről egy zseniális könyvet. A címe: The First 20 Hours. (Sajnos magyarul még nem jelent meg.) Nos, Josh úgy gondolta, hogy neki nincs ideje arra, hogy négy-öt éven keresztül napi 8 órát töltsön azzal, hogy valamit megtanuljon (ez lenne ugye a tízezer befektetett óra) és pláne nem akart világszínvonalon űzni valamit, fogta magát, leült és kidolgozta a módszerét, miszerint akár húsz óra is elegendő ahhoz hogy valamit annyira megtanuljon az ember, hogy az használható és élvezetes legyen. Ez esetben napi szinten 25 percet kell foglalkozni a témával (nem mellesleg egy pomodoro-nyi időt) egy hónapon keresztül. Azért ez olyan belátható táv, nem?

Nyilván itt most nem arról van szó, hogy az érettségire vagy egy nyelvvizsgára húsz óra alatt fel lehet készülni, de az igazi tanulás messze messze túlmutat az iskolai kereteken. Millió dolog van, amit meg lehet és érdemes is megtanulni, pedig nem iskolai tantárgy. No, ezekről szól ez a húszórás elmélet.

Josh Kaufman azt mondja, nem elég ám, hogy stopperrel a kezében leül az ember és húsz órán át foglalkozik valamivel. Azért kell egy kis útmutató is. Ő négy egyszerű lépést mutat, aminek a segítségével hatékonyan lehet használni a módszerét. Ezek a lépések pedig a következők:

1.Bontsd darabokra a tanulást

Egy téma teljes tudásanyagának a legtöbbször csupán 20%-át használjuk. Josh pl. ukulelézni ( egy fajta gitározás) akart megtanulni és miután egy csomó anyagot átnézett rájött, hogy csupán négy akkord elsajátításával a modern pop dalok legtöbbjét el tudja játszani. Én nyelvtanár vagyok, így én ehhez tudok jó példát mondani: ha hétköznapi szinten akarsz beszélni angolul, a 12 igeidő közül elég, ha 3-4-et ismersz (és itt bukik meg ez a módszer pl. az érettségi esetében). Szóval az a lényeg, hogy a tanulást ezzel a 20%-kal kezd. Így már nagyon az elején sok sikerélményben lesz részed. Hirtelen megugrik a tudásszinted ahhoz képest, hogy az elején nullán voltál. És nyilván nem kell megállnod a 20%-nyi adagnál, de az már egy meglehetősen használható tudás.

2. Tudd magadat kontrollálni, kijavítani

Hú, ez egy kemény falat a magyar iskolán edzett embereknek, viszont annál hasznosabb elsajátítani! Szóval, amint el kezdesz tanulni valamit, rögtön ültesd át a gyakorlatba. Rögtön. A legelején. Még akkor is, ha hibázni fogsz – és persze, hogy fogsz, de ez nem baj, ez a tanulás normális része. Szóval, ha nyelvet tanulsz, rögtön azzal a pár tíz szóval, amit már tudsz kezdj el beszélgetni. Ha két akkordot tudsz, játssz azokkal. Ha programozni tanulsz, írj pofonegyszerű programokat. Csak csináld. (Ahogy a Nike is mondja.) Ha pedig hibázol, tanulj belőle. Csináld másként, fogalmazd át, kerüld ki, közelítsd meg máshonnan, csiszold a tudásod. És próbálkozz újra, meg újra meg újra. Így fogsz fejlődni. Végül is ez a világ legtermészetesebb tanulási folyamata: ha valaha láttál már kisbabát járni tanulni, tudod miről beszélek.

3. Minden olyan akadályt gördíts el az utadból, ami gátolja a tanulást

Minél kevésbé tudatos az ember, annál nehezebb ez. Viszont elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz. Szóval, kapcsold ki a tévét, a Facebook-ot, a chat-et, csukd be az ajtót, bármit, ami könnyen kizökkent a koncentrálásból. Minden tanulás nehéz az elején, míg bele nem mélyedsz, és ha akkor ér valami inger, ami eltereli a figyelmedet, akkor lőttek a tanulásnak. Márpedig az elején még egy icipici inger is elég ehhez. Szóval szedd össze az akaraterődet és kapcsolj ki minden figyelemelterelő dolgot. 

Szintén nem árt, ha a tanulnivaló a kezed ügyében van, például a gitár nem a tokjában a gardrób mélyén vagy a jógaszőnyeg nem a garázsszekrény legalján. Legyen annyira szem előtt, hogy csak egy mozdulat legyen elővenni és elkezdeni gyakorolni.

4. Tanulj/gyakorolj legalább húsz órán át

Ha a fentieket betartottad, akkor nincs más hátra, mint gyakorolni. Az eleje biztosan borzalmas lesz, mert az ember nem szereti hülyének, bénának érezni magát. Márpedig ez a fázis elkerülhetetlen. De ha kitartóan tanulsz, túljutsz ezen a frusztrációs holtponton és elérkezel odáig, ahol kezded észrevenni a saját fejlődésed. Ez pedig elég pozitív visszajelzés ahhoz, hogy motiváljon a további tanulásra. Minél többet foglalkozol vele, annál ügyesebb, gyakorlottabb leszel. A húsz óra tanulás természetesen nem jelenti azt, hogy utána abba kell hagynod, de húsz óra gyakorlás után élvezhető szintre jutsz. Emlékszel? Napi 25 perc egy hónapon át.

Josh egy TED előadást is tartott a témában, aminek a végén egy ukulele bemutatóval illusztrálta, mennyire is működik ez a rendszer. Nagyon látványos a fejlődése, nézzétek meg. És ahogy ő is felteszi a kérdést a videó végén, én is megkérdezem:

Te mit akarsz megtanulni? (Mert csak rajtad áll a dolog!) 

 

Ez is érdekelhet

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Akár szülőként, akár tanárként sokszor láthatjuk, hogy amikor a gyereknek a tanulásra kéne figyelnie, helyette valamit matat a kezével: papírgalacsinokat készít, firkálgat, egy tollat piszkál és sorolhatnám. Az a helyzet, hogy ezt nem a tanulás helyett, hanem közben...