Teszt, dolgozat, kikérdezés – egy sor negatív dolog. Vagy mégsem? Kísérletekkel bizonyították, hogy ezek a dolgok éppen hogy segítenek a tanulnivaló hatékonyabb memorizálásában. Miért és hogyan? Olvasd el a cikket, és megtudod.
Tudom, tudom, ha meghallod a teszt, dolgozat vagy vizsga szavakat rögtön görcsbe rándul a gyomrod és az emberek túlnyomó többségének valami nagyon negatív érzés társul hozzájuk. Pedig az, ha teszteled önmagad, ha úgy próbálsz meg elmondani egy anyagrészt, hogy a fejedből próbálod meg kihúzni az információkat fényévekkel megdobod a tanulásod hatékonyságát.
Hadd meséljek el egy kísérletet. (A kísérletet két amerikai pszichológus, Henry L. Roediger III ésJeffery D. Karpicke végezte el, amit aztán meg is jelentetett az amerikai Association for Psychological Science és itt olvasható eredetiben.)
Szóval kétféle tanulási módszert hasonlítottak össze. Az egyik csoport megtanult egy adott anyagrészt, majd írtak belőle egy tesztet, míg a másik csoport csak tanult, de tesztet nem írt. Miután mindkét csoport befejezte a dolgát, az eredményeik között minimális eltérés volt csak tapasztalható. Viszont egy hét múlva az a csoport, aki tesztet is írt 14%-kal jobban teljesített az információ felidézésekor. Ez több, mint egy jegynyi különbséget jelent, ha osztályzatokat nézünk!
Ez azt jelenti, hogy ha szeretnéd, hogy jobban megragadjon a fejedben a tanulnivaló, a tanulás után nem sokkal teszteld önmagad, azaz ellenőrizd a tudásodat egy teszt formájában.
Nem sok időbefektetés, az eredményekben viszont nagyon is sokat jelent.
Az iskolai tesztek sokszor stresszesek, tudom, de ha önmagadat ellenőrzöd, semmi veszítenivalód. Próbáld meg “kifordítani az érzést” és ne nyűgként vagy mumusként gondolj a tesztre, hanem valami olyasmiként, ami segít neked. Tudod, a gondolataid nagyban meghatároznak!
Tulajdonképpen az iskolai számonkéréseknek is az lenne az egyik szerepe, hogy elmélyítse a tudásodat. Bár nem most jöttem a falvédőről, tudom, hogy ez sok esetben nem erről szól. Mindenesetre, ha sok röpdogát vagy tesztet írtok, tudj róla, hogy ez neked még jó is lehet.
A másik fontos dolog, amire érdemes figyelned, hogy a teszteknél ne az legyen a fókuszban, hogy mit tudsz (persze annak örülhetsz, hurrá-hurrá), hanem arra figyelj, mi az, ami még nem megy. Mi az,amit hiányosan, vagy rosszul tudsz. Azzal foglalkozz, azt tisztázd vagy mélyítsd el magadban, így helyére kerülnek a dolgok.
Ezt az ön-tesztelős módszert a legtöbb friss, tanulással kapcsolatos pszichológiai írás az egyik, ha nem a leghatékonyabb tanulási módszernek tartja. Az engol neve retrieval practice, ha esetleg szeretnél mélyebben utánaolvasni.
Tehát tanulás-önteszt-abból a következtetések levonása-tanulás-önteszt-stb. a sorrend, amit követned kell. Nem egy ördöngősség, csak kitartóan csináld, és meghozza a gyümölcsét!
Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod, hátha másokhoz is eljut és segít. Ha pedig kérdésed van vagy szeretnéd elmondani a gondolataidat ezzel kapcsolatban, hagyj kommentet a cikk alatt vagy írj üzenetet.
