Gondolom, nem meglepő, ha azt mondom, ahhoz, hogy valaki jól tudjon tanulni minél színesebb szókincsre van szüksége. Elsősorban azért, hogy értően tudjon szöveget olvasni, azaz ne csak kibetűzze a szót, de annak az értelmét is ismerje és be tudja illeszteni a szövegkörnyezetbe, másrészt pedig azért, hogy ő maga minél árnyaltabban, pontosabban tudja kifejezni magát. Senki nem születik gazdag szókinccsel (konkrétan nulla szókinccsel születünk), de ez egy olyan dolog, amit tényleg életünk végéig tudunk fejleszteni.

Itt is igaz az, hogy gyors eredmény nem várható, sok türelemre van szükség, és hogy a pozitív légkör, a játékosság, a sok röhögés és a kötetlen, fesztelen tevékenységek mind segítenek abban, hogy a fejlődés sikeres legyen. Vesszőparipám, hogy a jó szülő-gyerek kapcsolat az alapja mindennek, és ha segíteni szeretnénk szülőként a gyerekeinknek abban, hogy fejlesszék a szókincsüket, ezt nagyon is hatékonyan meg tudjuk tenni (tudtátok, hogy az óvodás korú gyerekek szókincsének 95%-a megtalálható a szülők szókincsében is?!) , de nem szabad, hogy ez a kapcsolat rovására menjen. Tehát, csak akkor játsszuk ezeket a játékokat, amikor mindenkinek kedve van hozzá, ne legyenek elvárások, meg- és beszólások, és úgy egyáltalán, ne legyen „tanulásízű” a dolog. Egyszerűen csak érezzük jól magunkat, miközben – nem mellékesen – olyan dologgal szórakozunk, ami fejleszti is a gyereket.

 

Szókincsfejlesztő tevékenységek, játékok

 

1.Az első és legfontosabb még mindig az olvasás. Nincs még egy olyan dolog, ami annyira fejleszti a gyerekek (és felnőttek) szókincsét, mint sokat, rendszeresen és minőségi könyveket olvasni. Arról, hogy hogyan lehet segíteni a gyerekeknek, hogy megszeresse az olvasását itt írtam részletesebben,  ha pedig ajánlásra lenne szükségetek arról, milyen korban mit érdemes a gyerekeknek olvasni, keresve sem találnátok jobb oldalt, mint az Égigérőt.

 

2. Van rengeteg olyan társasjáték, ami remekül fejleszti a szókincset, ilyen például a Sztorikockák. Sokféleképpen lehet játszani, érdemes variálni a lehetőségeket: 1. kigurítjuk a kockákat, elkezd valaki egy történetet az egyik képpel, majd kiveszi azt a kockát, amit már felhasznált. A másik folytatja egy másik kockával és így megy addig, míg el nem fogynak a kockák. Ugyanezt lehet úgy is játszani, hogy a címet előre kiválasztjuk, azaz adott a téma. 2. Minden kockát egy zsákba teszünk és bár egyesével kell mondani a sztori mondatait, ebben az esetben véletlenszerűen választjuk a kockákat (felváltva húzunk) 3. Úgy kell sztorit készíteni a kockákból/képekből, hogy az utolsó mondatot előre meghatározzuk. Tehát úgy kell csűrni- csavarni a történetet, hogy frappánsul kijöjjön az utolsó mondat. 4. Vegyünk egy ismert történetet (pl. Hófehérke) és a történet egy adott pontjától (pl. amikor a koporsóban viszik a törpék Hófehérkét) újraírjuk a története a véletlenszerűen kigurított sztorikockákkal. 5. A kockák helyett lehet kártyákkal is játszani a fentieket: memóriakártyákból (amelyek egyszerű vagy nem egyszerű tárgyakat, helyszíneket mutatnak) húzzunk ki ötöt – nyolcat és készülhet a történet. Ennek pro változata Dixit kártyákkal játszani ugyanezt.

 

3. Szintén szuper szókincsfejlesztő játék a Scrabble (szókirakó). Már az éppen csak olvasni tudó gyerekekkel is lehet játszani (van kifejezett Junior scrabble is), de nagyobbakkal, kamaszokkal is remekül játszható. Főleg akkor, ha jobb szavakat raknak ki, mint a szülei. Egyébként is, ha a játék során azt tapasztalja meg a gyerek, hogy valamiben kompetensebb, mint a szülője, az hatalmas önbizalom löketet ad neki! És még egy személyes tipp. Mivel angoltanár vagyok, én elég korán elkezdtem angolul scrabble-ezni a gyerekeimmel és meglepően tapasztaltam, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben megy, talán azért, mert az angolban sok a rövid szó. Szóval, szerintem próbáljátok meg ti is!

 

4. Az Activity társasjátékot senkinek nem kell bemutatnom. A szavakkal körülírós rész nagyon jól segít a megfogalmazásban, ami minél pontosabb, annál szabatosabb, annál több és „szebb” szót használ. Felnőttként azt gondolnánk, ez egy egyszerű feladat, de a gyerekeknek (vagy akár kamaszoknak!), akik még nem jártasak annyira a gondolataik megfogalmazásában, ez igen nagy kihívás tud lenni. Tanárként szembesültem vele, a diákok néha milyen nehezen tudnak körülírni egy-egy szót illetve milyen nehezen értik, ha valaki elmagyaráz egy szót. Szóval ne becsüljük alá az Activity jelentőségét, még ha egyszerűnek is tűnik maga a játék. Egyébként ebből a társasból számos verzió létezik, igazán könnyű megtalálni a nekünk/családunknak valót.

 

5. A Taboo szintén nagy kedvencem ebben a témában. Ez már nehezebb pálya, hiszen sok szó adott, amit nem használhatunk fel a körülíráshoz, viszont épp ezért nagyobb kihívás is. Azt javaslom, addig ne lépjünk erre a szintre, míg a gyereknek az egyszerűbb Activity is kihívást jelent, mert kudarcként élheti meg, hogy nem megy neki a játék.

 

6. A keresztrejtvény egy örök kedvenc ebben a műfajban. Az én gyerekkoromban még jó szórakozásnak számított vasárnap délelőttönként nagy, kihajtható keresztrejtvény újságokban bogarászni, de szerintem ez még ma is megállja a helyét. (Retró feeling?) Illetve létezik digitális verziója is , szóval a lehetőség nyitva áll. A keresztrejtvények esetében könnyen előfordulhat, hogy a gyerekek új, számukra még ismeretlen szavakkal találkoznak, de mivel a definíciójuk meg van adva, könnyen meg tudják jegyezni.

 

7. Ország-város-fiú-lány. Nem tudom, mi a hivatalos neve a játéknak, de így biztosan sokan ismeritek. Adott néhány kategória és egy kezdőbetű, amivel egy bizonyos időn belül minél több szót kell összegyűjteni. Ha valóban szókincsfejlesztésre (is) szeretnénk használni a játékot, érdemes olyan kategóriákat is belevenni, mint melléknevek, mozgás, főzéssel/sporttal kapcsolatos dolgok, tájak/látványosságok leírására szolgáló szavak, tulajdonságok, stb.

 

8. Szóláncot mindig lehet játszani, akár sorban állás, várakozás közben, akár otthon, míg fő a vacsora (nálunk ez utóbbi rendszeresen előfordul). Valaki mond egy szót, a másiknak az elmondott szó utolsó betűjével kell mondania egy másik szót és így megy felváltva. A nagyobb gyerekeimmel már úgy játszottam, hogy adott témakörön belül kell szavakat mondani, pl. étkezés, utazás, környezetvédelem, stb.

 

9. És ha már a várakozás előfordult, hadd meséljem el az egyik unaloműző szórakozásunkat a gyerekeimmel ilyen helyzetekben. Milyen lehet egy ház? Hangzik el a kérdésem, majd felváltva kell rá mondanunk jelzőket: rozoga, kacsalábon forgó, ódivatú, óriási, stb. Nyilván életkortól függ a válasziok színessége. Ha kifogytunk az ötletekből, a gyerekek mondanak új kérdést. Másik verziója, hogy szinonimákat gyűjtünk egy adott szóra: Hogy mondhatjuk másként, hogy „nő”? Csaj, hölgy, dáma, nőszemély, asszonyság, stb. Ha szeretnétek, utána meg lehet nézni, a szinonima szótár milyen opciókat ajánl.

 

10. Egyszer Londonban metróztunk a gyerekeimmel, ami a lezárások és felújítások közepette végeláthatatlannak tűnt, akkor játszottuk ezt a játékot: Mi lehet az, ami hosszú és vékony? A válaszokat felváltva mondtuk: toll, ceruza, spárga, uborka, hosszabbító zsinór, stb. Természetesen a kategóriák sokfélék lehetnek: mi az ami gömb aalkú / könnyen ég / papírból van / közlekedni lehet vele, stb. Csodák csodájára csillogó szemmel szálltunk le másfél órával később a metróról.

 

Szókincsfejlesztő könyvek

 

Az alábbiakban nem szépirodalmat ajánlok (pedig azok is fejlesztik ám a szókincset, de még hogy!), hanem kifejezetten olyan könyveket, amelyek a szókészletünk fejlesztésére való játékokat tartalmaznak.

Demeter Lázár Katalin, Szűcs Imre: Képességtár. Ne tévesszen meg senkit, ez nem tankönyv, hanem szuper jól használható játéktár a szókincs fejlesztésére. Tényleg kifejezetten szórakoztató feladatok vannak benne.

Nem hagyhatom ki Bosnyák Viktória könyveit sem, nem is tudom, melyiket linkeljem be (a sorozat legelső darabját linkelem). Szinomimákat tanít, az LY-J szavakat tanít, de nagyon élvezetes, játékos formában.

Kaszás György: Gondolkodássuli-ja szintén nagy kedvenc, bár itt nem csak a szókincs bővítésére szolgáló játékok vannak, azért bőven találunk benne azokat is.

Az alábbi játéktárnak sajnos nem találtam meg a szerzőjét (ha valaki ráismer, kérem mondja el nekem!), de nagyon jó szókincs játékok vannak benne! A link itt található hozzá.

Néhány extra tanács

 

Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy ha új szóval, kifejezéssel találkoznak, akkor kérdezzenek bátran. Legyen az a benyomásuk, hogy nem tudni valamit nem ciki, viszont megtanulni valamit menő. Az új szó jelentését pedig mindig az életkornak megfelelően magyarázzuk el. Minél konkrétabb, látványosabb, vagy saját élményhez kapcsolódó egy szó magyarázata, annál könnyebb megtanulni.

Járjunk mindig nyitott szemmel a világban! Olvassuk el az utcán, műemlékeken a feliratokat, ha híreket, cikkeket, könyvet, történeteket olvasunk és ott kerül elő egy-egy új szó, beszélgessünk róla. Egyébként is a beszélgetés (bármilyen kötetlen is) nagyon sokat számít mind a szókincsfejlesztésben, mind a szülő-gyerek kapcsolatban.

Végül pedig ne feledjük, hogy az ismétlés, a rendszeresség nagyon fontos, mert leglább 4-12 alkalommal kell hallania egy szót a gyereknek, hogy valóban, mélyen beépüljön a saját szóhasználatába. Minél játékosabb, élménydúsabb és pozitívabb légkörben történik az ismétlés, annál kevesebb alkalom is elég arra, hogy megtanuljon egy-egy szót.