Verset tanulni mindenkinek kell a suliban. Ezen lehet morgolódni, felháborodni, örülni neki – vagy lehet keresni olyan segítséget, amivel könnyebben megy a verstanulás. Érdekel, milyen segítségről beszélek? Kattints a gombra, és olvass tovább!
Az ember képekben gondolkodik, ezért van az, hogy ha képekkel, jelekkel jegyzetel valamit, akkor sokkal könnyebben megjegyzi a tanulnivalót. Sokkal könnyebben elő tudja hívni a memóriájából a tanultakat, ha azok nem szavakként, elvont fogalmakként vannak elraktározva az agyban, hanem képekben.
Minél meghökkentőbb, viccesebb, karakteresebb egy kép, annál könnyebb megjegyezni.
Ezért is igaz a mondás, hogy egy kép száz szóval is felér.
Valószínűleg kisiskolás korodban, amikor verset kellett tanulnod, te is könnyebben megjegyezted a sorokat, ha kis rajzokat készítettél a vers mellé. Ezek a képek aztán hívószóként működtek: ahogy felidézted a képeket, úgy jutottak eszedbe a sorok egymás után. Ez egy nagyon jó módszer a verstanuláshoz. De mi van akkor, amikor felsőben vagy középiskolában már komoly verseket kell tanulni, tele elvont fogalmakkal, régies szavakkal? Akkor is jó szolgálatot tesznek a saját készítésű kis rajzok, jelek, amiket a sorok mellé biggyesztesz.
Vagy például egy teljes képregényt készíthetsz a versből 
Na, jó, ha erre nincs időd/energiád/tehetséged (mint az emberek 99%-nak) akkor felhasználhatod profi grafikusok munkáit is.
Az Életben Maradnának egy zseniális kezdeményezés. Öt nagy magyar költő egy-egy híres versét ültette át képregény formába öt magyar grafikus, képregény rajzoló. Nem csak hogy elképesztő képi világot jelenítenek meg, de szerintem a versek is könnyebben értelmezhetőek a mai, modern embernek. A walesi bárdok például a mai környezetbe jelenik meg, óriásplakátokkal, rockerekkel és milliomos “nagyemberrel”.
Arany János balladáján kívül az alábbi versek képregény adaptáció léteznek. (A címre kattintva a teljes képregény elolvasható)
Berzsenyi Dániel: Első szerelem
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Egyébként tudtátok, hogy a fenti költők mindegyike tüdőgyulladásban halt meg? Erről is olvashattok a képregények honlapján (itt). Amikor az iskolában az írók, költők életrajzát tanulja az ember, azok néha nagyon össze tudnak keveredni, hiszen rengeteg adatot kell megjegyezni, amit a legtöbbször az ember semmihez sem köt. Itt viszont “életre kelnek” a költők, a rajzok miatt van mihez kötni a történéseket – még ha arról is van szó, ki miben halt meg.
Tanuljatok képekkel, rajzokkal, képregénnyel (akár saját készítésűvel, akár profi munkával) mert így sokkal hatékonyabban és rövidebb idő alatt tudjátok a verseket megtanulni, mint a hagyományos módszerrel!
(A nyitó kép Lakatos István keze munkája, Kölcsey Ferenc: Huszt című versének képregény adaptációjából.)
