Akár szülőként, akár tanárként sokszor láthatjuk, hogy amikor a gyereknek a tanulásra kéne figyelnie, helyette valamit matat a kezével: papírgalacsinokat készít, firkálgat, egy tollat piszkál és sorolhatnám. Az a helyzet, hogy ezt nem a tanulás helyett, hanem közben csinálja. Nemhogy elvonja a figyelmét a tanulásról, hanem pont rásegít arra, hogy koncentrálni tudjon. Ennek több oka is van, de mind kísérletekkel bizonyított, tudományos hátérrel rendelkezik. Szeretném egy kicsit hétköznapi nyelven elmagyarázni, mi is történik ilyenkor a gyerek agyában.

A firkálás nyugtatóan hat az idegrendszerre

A firkálás az agyunknak ugyanazt a részét stimulálja, ami az érzelemszabályozásban játszik szerepet (ez az amigdala). Maga a rajzolgatás folyamata nyugtatóan hat az érzelmekre, kevésbé leszünk stresszesek, kisimulnak az idegszálaink. Gondoljuk csak a mandala színezők sikereire! Azt pedig tudjuk, hogy minél kevésbé vagyunk stresszesek, annál jobban tudunk tanulni, annál jobban megragad az agyban az információ és annál jobban meglátjuk az összefüggéseket.

Csökkenti a szorongást

Azt is tudjuk már, hogy a firkálgatás pozitívan hat az izgulásra. Úgy működik, mint egy szelep, ahol a bennünk felgyülemlett szorongást ki tudjuk magunkból rajzolni. Ez főleg a rendszeresen szorongó diákok esetében tud nagyon hasznos lenni, hiszen így akár a tanórákon, akár otthon saját eszköze van arra, hogy csökkentse a szorongását.

Segít koncentrálni

Gondolom, azt már mindenki tapasztalta, hogy milyen nehéz úgy olvasni, ha közben a füle mellett megy a tévé vagy emberek hangosan beszélgetnek a közelben. Ezzel szemben, ha a strandon akarunk olvasni, ott – hiába van zaj körülöttünk – bele tudunk mélyedni az olvasásba. Ez a „strandzaj”, amit fehér zajként is ismerünk pont abban segít, hogy a körülöttünk hallható szöveget össze- és elmossa. Egy nagy, alaktalan, kivehetetlen mormolássa alakítja, ami nem viszi el a figyelmünket, így arra tudunk koncentrálni, amit épp olvasunk. Az „értelmetlen” firkálgatás ugyanezt a célt szolgálja: elmossa a külső zavaró körülményeket és segít a tanulásra dologra fókuszálni.

Segít memorizálni

Minél több érzékszervünk aktív akkor, amikor valamit memorizálni szeretnénk, annál jobban emlékszünk majd rá. Mivel a firkálgatás magába foglalja a tapintást és a látást is, ez mintegy ragasztóként hat az információk megjegyzésére. Az aktív felidézés (az egyik legfontosabb tanulási technika!) könnyebben fog menni, ha a memorizálás fázisában firkálgattunk.

Mindegy, hogy mit firkál a gyerek?

Nem. Különbséget kell tennünk az „értelmes” és az „értelmetlen” firka közt. Az értelmetlen firka alatt azt értem, ami nonfiguratív, sokszor ismétlődő motívumokat tartalmaz, ilyenek a kockák, körök, spirálok, virágok, szalagok, vonalak, stb. Ezeket szinte öntudatlanul firkáljuk, az óra végén pedig azt vesszük észre, hogy szinte tele van a lap velük. Az értelmes firkálás azt jelenti, hogy valamit megfigyelünk, például egy tárgyat vagy egy arcot a környezetünkben és megpróbáljuk azt papírra vetni. Nyilván ez utóbbinál a figyelem azon van, hogyan lehet a legéletszerűbben megjeleníteni a megfigyelt dolgot a papíron, és így persze nem a tanulásra figyelünk. De az első típusú firkálgatás nem ilyen, az igenis segít a koncentrálásban.

Firkálgatás és ADHD

Az ADHD-vel diagnosztizált gyerekek esetében fokozottan igaz az, hogy a folyamatos firkálgatás tanulás közben a segítségükre van. Ezek a gyerekek folyamatosan izegnek-mozognak (nem azért, mert rosszak, hanem belső, öntudatlan indíttatásból), de ha kapnak egy másik „csatornát”, ahol ezt a fajta energiát levezethetik, abbamarad a folytonos ficánkolás és jobban tud figyelni. Maga a firkálás hatásmechanizmusa egyébként sokban hasonlít az ADHD-re adott gyógyszerek működésére, mivel a dopamin és a norepinefrin hormonok szintjét tartja egyensúlyban. (Mivel iskolában is tanítok, ahol az én csoportjaimban is vannak ADHD-s gyerekek, első kézből tapasztalom, hogy ez tényleg így működik.)

A gyűrögetés, matatás, tépkedés is így működik?

Igen, bizony. Minden olyan dolog, ami nem vonja el az aktív figyelmünket (tehát a fehér zaj sávjában van), miközben segít valamilyen mozgás által levezetni a szorongást, a feszültséget, a belső kényszert az izgés-mozgásra ugyanilyen hatást vált ki. Azaz segít megnyugodni, koncentrálni, gondolkodni, fókuszálni. A gyerekek ösztönösen nagyon kreatívak tudnak lenni, hogy hogyan találják meg a számukra jól működő szelepet kezdve a legokockák szétszedésétől és összerakásától a bubicsomagoló pattogtatásán át a rágócsomagolópapír hajtogatásig. Hogy egy személyes példával éljek, az én egyik kamasz fiam íróasztalán, ha tanulnia kell, hegyekben áll a miniatűr darabkákra összetépkedett papírzsepi. Ha bemegyek a szobájába és ezt látom, mindig örülök, mert az azt jelenti, hogy koncentrált agyi munkát végzett.

Mi ebből a tanulság?

A mi generációnk úgy nőtt föl, hogy az iskolában (és sokszor otthon is) ránk szóltak, ha firkálgattunk, mert „nem a tanulásra figyeltünk”. Ezek a tanárok és szülők csak jót akartak nekünk, de még nem voltak annak a tudásnak a birtokában, amit mi már tudunk. Olyan jó lenne, ha át tudnánk lépni a saját korlátainkon, és jobbat, többet tudnánk adni a mi gyerekeinknek, mint amit mi kaptunk. Szóval

szertenék kérni minden tanárt és szülőt, hogy ne fojtsa el a gyerekek ösztönös vágyát a firkálgatásra és matatásra, még akkor sem, ha tanulnak. Ilyenkor nemhogy nem figyelnek, hanem jobban tudnak koncentrálni.

Persze fontos beszélgetni a gyerekekkel erről, akár a cikkben leírtakat elmesélni nekik. Így jobban megismerik a saját működésüket, ezáltal jobban is tudják kontrollálni azt.

A témában olvasható szakirodalom hatalmas, csak néhány példa, ahonnan az adatok származnak:

Baxter, M. G., and P. L. Croxson. “Facing the Role of the Amygdala in Emotional Information Processing.” Proceedings of the National Academy of Sciences, vol. 109, no. 52, Dec. 2012, pp. 21180–81, doi:https://doi.org/10.1073/pnas.1219167110.

“Mental Health: 6 Reasons Why Doodling Is the Best Way to Destress and Unlock Your Unconscious Creativity.” Free Press Journal, 2023, www.freepressjournal.in/lifestyle/mental-health-6-reasons-why-doodling-is-the-best-way-to-destress-and-unlock-your-unconscious-creativity.

Neel, Dr Monica. “Mindful Living – Doodling.” Thomasneel.com, 2014, thomasneel.com/live-an-artful-life-archive/29-live-an-artful-life/36-mindful-living-doodling#:~:text=The%20value%20of%20doodling%20may.

Perles, Keren. “The Power of Doodling | Education.com.” Www.education.com, 2014, www.education.com/magazine/article/power-of-doodling/.

Pillay, Srini. “The ‘Thinking’ Benefits of Doodling – Harvard Health Blog.” Harvard Health Blog, 12 Dec. 2016, www.health.harvard.edu/blog/the-thinking-benefits-of-doodling-2016121510844.

Roberts, Caroline. “Doodlers Rejoice — You’re Probably Paying Better Attention at Meetings than Anybody.” CNET, 2019, www.cnet.com/health/doodling-can-help-you-pay-attention/.

‍