Amikor már annyira közeleg a felvételi napja, hogy tényleg a célegyenesben érnek a diákok, akkor már nem a tényleges felkészülésre kell koncentrálni. A matek és magyar feladatsorokat az elmúlt hónapokban gyűrték a gyerekek, és remélhetőleg elég jó rutint szereztek a feladatok megoldásában. Viszont

egy vizsgahelyzetben több olyan tényező is van, ami elronthatja a teljesítményt, még akkor is, ha maximálisan felkészült a diák az anyagból. Mint mindig, most is azt hangsúlyozom, hogy a szülőnek nagyon nagy szerepe van abban, mennyire érkezik a gyerek felvértezve a vizsgára minden más tekintetben.

Mennyire stresszel, mennyire tud nyomás alatt teljesíteni és persze, hogy fizikailag mennyire van a topon. Ezeket az „apróságokat” gyűjtöttem nektek most csokorba.

Hogyan lehet felvértezni a gyereket a stresszel szemben?

Először is szeretném leszögezni, hogy a tapasztalat azt mondatja velem, van olyan gyerek, aki alapból jobban tűri a stresszt és van, aki nem. Ebben biztos az adottságok is szerepet játszanak, de hogy milyen „rezgéseket” hoznak otthonról, az nagyban fel tudja erősíteni vagy épp ellenkezőleg, tompítani tudja az alapbeállítást.

Tehát a legfontosabb, amit szülőként tehetünk, ha mi magunk nem izguljuk szét magunkat.

Higgyétek el, nem ezen múlik a gyerek boldogsága! Persze, tök jó lenne, ha bejutna a hőn áhított suliba, de ha nem sikerül akkor sem dől össze a világ, akkor is lehet belőle boldog, kiegyensúlyozott ember. A reziliencia, a váratlan, új dolgokhoz való alkalmazkodás képessége az egyik legfontosabb képesség a 21. században, amit egy ilyen alkalomkor maximálisan lehet gyakorolni. Szóval take it easy, ne tördeld a kezed és ne sóhajtozz a gyerek előtt, hogy mi is lesz a felvételivel.

Azt szeretnénk, ha a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtaná, nem azt, hogy a mi idegességünkkel a hátán érkezne felvételizni. 

Persze előfordulhat, hogy a szülő hozzáállása szuper, a gyerek mégis nagyon stresszel. (Sajnos elég sok ilyen esettel találkozom a tanítás során.) Ilyenkor érdemes különböző stresszoldó technikákat alkalmazni, ami lehet vezetett meditáció, vagy egyszerű relaxációs illetve légzéses technikák. Muszáj megemlíteni a sportot, azaz az egyszerű fizikai aktivitást is, mint stressz levezető módszert is. Rendszeres futás vagy kutyasétáltatás, amit a felkészülési időszakban bevezetünk a napirendbe rengeteget tud oldani a felgyülemlett feszültségtől való megszabadulásban.

És a nagyágyú: a beszélgetés.

Beszélgess sokat a gyerekkel, mi az, ami bántja, mitől fél, mi a legrosszabb, ami történhet, stb. Már azzal, hogy nevesíti a dolgokat, meg tud könnyebbülni, mert nem egymást kergető gondolatfoszlányok lesznek a fejében, ami nagyon könnyen tud gondolat-cunamivá duzzadni, hanem kimondott, néven nevezett érzelmek, félelmek. Ha pedig tudjuk, mi a baj, könnyebben találunk rá megoldást. Az is megkönnyebbülés tud lenni a gyerekeknek, ha arról mesélsz, amikor te voltál hasonló helyzetben. Valószínűleg sokkal több tapasztalatod van a témában, többször voltál már nagy megmérettetésen, és minden egyes ilyen lépéssel tapasztaltabb lettél. Mesélj neki, te hogyan csináltad. És hogy a világ nem dől össze, ha nem sikerül valami.

Gyakorlás az utolsó időben

Az ideális felkészülés rendszerességet követel, de amint írtam, ez az elmúlt hónapokra volt jellemző. Most, pár héttel/nappal a felvételi előtt a rendszeresség mellé behoznám a lazasággal való ismétlést is. Hogy mit is értek ezalatt? Most már biztos tudod, melyek azok a típusfeladatok, amik nehezen mennek a gyereknek. A feladatsorok kitöltése mellett ezekre fektetném a hangsúlyt. De nem úgy, hogy pálcával állok gyerek fölött, hogy „Miért nem tudod ezt megérteni?! Gyerünk csináld újra meg újra!”, hanem valahogy beleszőném a mindennapokba. Pl. ha nehezen tud fogalmazást írni a gyerek, akkor reggel vagy délután a kocsiban felváltva találnánk ki sztorikat egy kezdő mondathoz. Ez néha lehet teljesen elborult is, néha meg komoly – nem baj, ha néha nagyokat röhögtök a képtelen megoldásokon. Sőt! Ez is lazíthatja a feszülést. Mivel a magyar felvételi eléggé rámegy a szókincsre is, lehet olyat játszani, hogy szinonimákat gyűjtötök felváltva valamire (jó film: fenomenális, elképesztő, látványos, stb.), vagy egy adott betűvel kezdődően hány tulajdonságot tudtok felsorolni.

Fizikai felkészültség

Hiába készül fel jól egy diák a felvételire, ha közben kialvatlanul, energiátlanul érkezik a vizsgára. A gyerekek még nem tudják felmérni, mennyi pihenésre van szükségük (tényleg nem, az ezt a fajta gondolkodást irányító agyrész csak 25 éves kor körülre fejlődik ki teljesen!), szóval a szülő felelőssége, hogy ebből a szempontból jó formába hozza a gyerekét. Ezért a felvételi előtti hetekben már ne legyen este sokáig fennmaradás, barátoknál alvás, buli. Aludjon eleget és egyen/igyon jókat és eleget a gyerek! Ha ellenkezik, akkor nem az a megoldás, hogy erővel ellene mész, hanem beszélgess vele sokat, magyarázd el, miért is fontos ez. Még ha nem is ért veled egyet, és nem jön ki a száján az, hogy „Igazad van” (ezt nem sok kamasz teszi meg…), titkon lehet, hogy megért és elfogadja.

Összefoglalva a kulcsszavak

Nyugalom szülői oldalról, őszinte támogatás, sok beszélgetés, rendszeres relaxáció, lehetőleg szabad levegőn történő mozgás, elegendő alvás és megfelelő minőségű evés-ivás.

A legtöbb, ami elvárható a gyerekektől (és felnőttektől egyaránt), hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg. Aztán az eredmények láttán majd jöhetnek a következő lépések.

A szóbeli vizsgára való felkészülésről itt olvashatsz bővebben.