május 1, 2023

A legtöbb diák számára az ismétlés – mondjuk dolgozat, vizsga előtt – arról szól, hogy újra átolvassa az anyagot. Egyszer vagy többször, a rendelkezésre álló időtől függően.
Sok tanulmány bizonyítja, hogy ez az egyik legrosszabb módja annak, hogy  a tudás valóban mélyen a diák fejébe vándoroljon.
A cikkből kiderül, milyen lehetséges alternatívái vannak az újraolvasásnak.

 

Mi történik akkor, ha többszöri olvasással próbálsz tanulni, ismételni?

A szöveg első olvasásakor (ha jól odafigyelsz), egy csomó új információval találkozol, tudod követni a gondolatmentetet, megérted az összefüggéseket. Második olvasáskor viszont ott van az az érzés, hogy “ezt is tudom”, “azt is tudom”, hiszen minden ismerősnek tűnik. Így építi föl az ember azt a hamis illúziót, hogy hiszen ő tudja az anyagot. Viszont felismerni és megérteni valamit teljesen más, mint stabilan tudni valamit.

Lehet, hogy a másnapi dolgozatra még tudod az anyagot, akár jó jegyet is kaphatsz, de az biztos, hogy nem mélyül el a tudás és hosszú távon problémáid adódhatnak.

De ha nem az újraolvasás a jó módszer, akkor mi az? És miért nem szólt senki eddig, hogy rosszul csinálod?

Nos, nagy valószínűsággel azért nem mondta senki, mert a tanárok is így ismételtek amikor még ők is diákok voltak. Nem rosszindulatból nem mondják el hogyan kllszülj föl otthon, hanem mert nem biztos, hogy tudják, hogy lehet jobban is csinálni. A jó hír viszont az, hogy sosem késő elkezdeni másként tanulni.

Lássuk, mit tehetsz az újraolvasás helyett:

1. Kérdezz, kérdezz, kérdezz!

Akár saját kérdéseket teszel fel a leckével kapcsolatban, amit tanulsz, akár a tankönyvben, a fejezet végén lévő kérdésekre próbálasz meg válaszolni, mindenképpen aktív részese leszel a tanulásnak. Az igazi tanulás pedig akkor történik, amikor a fejedből próbálod meg előhúzni a tudást. Mikor megerőlteted az agyad, akkor kerül a tudás egyre mélyebbre.

Amikor te magad teszel fel kérdéseket, használj sokféle kérdőszótMiért tört ki az ókori görög háború? Hogyan lehet jellemezni a békák egyedfejlődését? Mely országok tagja a NATO-nak? Mi Magyarország legmagasabb pontja? Kik az impresszionisták? Hol a magyar őshaza? stb.  Próbálj meg úgy kérdezni, ahogy szerinted egy tanár tenné egy dolgozatban. És természetesen utána válaszold is meg a kérdéseket. Ha megszokod, hogy otthon így tanulsz, nem sok meglepetés ér majd a suliban dolgozatoknál.

Ha kiderül, hogy a kérdésekre nem tudod – vagy nem tudod pontosan– a választ, az nem baj (egész addig, amíg ez a felkészülés során derül ki). Így legalább kiderül, mi az, aminek még figyelmet kell szentelned. Akkor vedd elő megint az anyagot és próbáld újra megérteni.

 

2. Az újonnan tanult dolgokat kapcsold a már fejedben lévő tudáshoz

A magolás, azaz értelem nélkül való tanulás az, ami a világon a legfeleslegesebb dolog. Az erre fordított időt inkább szánd alvásra vagy szórakozásra. Ha ugyanis valami teljesen új dolgot tanulsz, amiről még sosem hallottál, és nem tudod semmihez sem kapcsolni a fejedben lévő tudásodhoz, akkor az hosszú távon soha nem fog megmaradni. Eltűnik a süllyesztőben. Ha viszont hozzá tudod kötni számodra ismerős dolgokhoz, akkor meg tud “kapaszkodni” az új tudás valamiben. Sőt, minél több mindenhez tudod kapcsolni, annál könnyebben és biztosabban marad meg.

Például a hanghullámok terjedéséről tanulsz, de nehezen tudod értelmezni, akkor gondolj egy vízbe dobott kőre. Nyilván, azt érted, hiszen láttad már, hogyan ver hullámokat a kavics, és azok hogyan halnak el egy idő után, így könnyebben meg tudod érteni a hanghullámokat is.

Ugyanez érvényes akkor is, ha a többedik idegen nyelvet tanulod. Ha az angolban megértetted és megtanultad a there is/there are használatát, akkor a németben könnyen hozzá tudod rendelni ezt a tudást az es gibt használatához.

 

3. Rajzolj, vázlatolj, jegyzetelj!

A trükk itt is az, hogy aktív részese vagy a tanulásnak. Ha át kell fordítanod az olvasott szöveget rajzzá, ábrává, vázlatponttá, stb, akkor először is meg kell értened a szöveget, ki kell tudnod emelni a kulcsfontosságú információkat, meg kell tudnod emészteni az olvasottakat és a saját szavaiddal (rajzaiddal) le kell tudnod írni. Ez maga a tanulás folyamata.

Mire egy teleírt A4-es oldalnyi szöveget átvarázsolsz egy ilyen vázlattá, szinte az egész anyagot megtanulod:

helyes tanulás

 

Természetesen az internet tele van ilyen és hasonló zseniális infografikákkal, de a lényeg pont abban van, hogy te magad készíted el az átiratot. Mialatt csinálod a vázatodat/rajzodat, addig tanulsz.

 

4. Készíts szókártyákat!

Szókártyákat használni szintén azért hasznos, mert aktív részese leszel a tanulásnak. Amíg megcsinálod, mialatt használod és minden egyes alkalommal, amikor előveszed ismételni  egyre mélyebbre kerül a tudás a fejedben. Arról már írtam egy részletes cikket, hogyan érdemes a szókártyákat használni, javaslom, olvasd el.

Ami az ismétlést illeti, ha vizsga vagy nagydolgozat előtt állsz, vedd elő azt a paklit, amit az adott anyagrészekből készítettél, keverd össze, és kérdezd ki magad. Arra figyelj, hogy akkor se vedd ki rögtön a kártyát a pakliból, ha egyszer jól tudtál válaszolni rá, mert “ne addig gyakorolj, míg egyszer jól tudod, hanem addig gyakorolj, míg rosszul már nem tudod.”

hatékony ismétlés

 

5. Helyes időzítés

Ha ismétlésről van szó, nem lehet kihagyni azt a tényezőt sem, hogy mikor ismételj.

Az biztos, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyni nagy butaság. Egyrészt, bármikor közbejöhet valami, ami maitt nem tudsz az utolsó napon tanulni, és lőttek az egésznek. De még ha sikerül is az utolsó pillanatban leülnöd tanulni, az a tudás, amit egyszerre akarsz beszuszakolni az agyadba, biztosan nem lesz maradandó tudás. Szóval ahelyett, hogy egy alkalomra időzítenéd a teljes tanulást, tervezd meg előre, mikor mennyit tanulsz.

Minél inkább széthúzod a tanulást, azaz minél többször kell elővenned, magadban felidézned, miről is tanultál, annál jobban megmarad majd a tudás. Inkább napi tíz perc tanulás két héten át, mint két óra az utolsó napon. Ég és föld a különbség!

Miután megtervezted, melyik nap mennyit fogsz ismételni, ezeken az ismétléses/tanulós alkalmakon már alkalmazhatod a fenti tippeket, azaz használj szókártyákat, írj vázlatot, tegyél fel magadnak kérdéseket, stb.

 

Ha tetszett ez a cikk és szeretnél még több hasonló tudást megszerezni, még több gyakorlati példát kapni, jelentkezz online tanulásmódszertani tanfolyamunkra! Ha pedig úgy gondolod, másoknak is érdekes lehet ez a cikk, osszd meg, hogy minél több embernek segíthessek hatékonyabban/jobban tanulni.

Ez is érdekelhet

Jótanácsok a középiskolai felvételihez

Jótanácsok a középiskolai felvételihez

  Amikor már annyira közeleg a felvételi napja, hogy tényleg a célegyenesben érnek a diákok, akkor már nem a tényleges felkészülésre kell koncentrálni. A matek és magyar feladatsorokat az elmúlt hónapokban gyűrték a gyerekek, és remélhetőleg elég jó rutint...

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Matat, firkál, gyűröget – hát hogy tud így figyelni?!

Akár szülőként, akár tanárként sokszor láthatjuk, hogy amikor a gyereknek a tanulásra kéne figyelnie, helyette valamit matat a kezével: papírgalacsinokat készít, firkálgat, egy tollat piszkál és sorolhatnám. Az a helyzet, hogy ezt nem a tanulás helyett, hanem közben...